A Koh-i-Noor feh�r brili�ns. Nem teljesen els� viz� k�, sz�ne kiss� z�ldes. K�l�nb�z� hindu, perzsa, afg�n, szikh fejedelmek birtok�ban volt. A k� birtokl�sa gyilkoss�gokhoz, kegyetlens�ghez �s trag�di�khoz vezetett, ez�rt kialakult a Koh-I-Noor gy�m�nt �tk�r�l sz�l� legenda

Alakja hindu csiszol�s�, kiss� szab�lytalan rozetta volt. Eredeti form�j�ban 181 kar�t s�ly� volt (36,2 g, mint egy kisebb ty�ktoj�s), most 108,93 kar�tos (21,8 g), miut�n 1852-ben Amsterdamban alacsony brili�ns form�ra csiszolt�k.

A gy�m�nt jelenleg a londoni Towerben tal�lhat�, a korona�kszerek k�z�tt. �rt�k�t megbecs�lni sem lehet, soha nem is pr�b�lt�k, biztos�t�st sem k�t�ttek r�.

A h�res kincs sz�rmaz�sa hom�lyba v�sz. Feltehet�en egy Golkonda k�rny�ki (Andhra Prades, India) b�ny�b�l ker�lt el� 1100 k�r�l, �s a Kakatija kir�lyok egy warangali templomnak adom�nyozt�k. Itt Bhadrak�li istenn�t tisztelt�k, �s a Koh-I-Noor, ill. akkor m�g csak n�vtelen gy�m�nt, a templomszobor egyik szeme lett.

�rott sz�vegben hindi nyelven el�sz�r 1306-ban tettek r�la eml�t�st azzal a figyelmeztet�ssel, hogy csak n� viselheti, f�rfira szerencs�tlens�get hoz.

1323-ban Ghiyath al-Din Tughlaq delhi szult�n legy�zte a hindu kir�lyt, kifosztotta az orsz�g�t, �s elvitte a gy�m�ntot is. A gy�ztes h�d�t�t a saj�t fia �lette meg, alig egy �vvel a warangali csata ut�n. A gy�m�nt a k�s�bbi muszlim uralkod�k sz�m�ra sem hozott szerencs�t, az egyetlen Akb�r kiv�tel�vel.

A XVI. sz�zadban a mogul-dinasztia els� cs�sz�ra, Babur lett a tulajdonosa. A tud�s �llamf�rfi meg�llap�totta, hogy �rt�ke a fele annak, amit a vil�gon egy nap alatt elk�ltenek. Az �tok fi�n�l fogant meg el�sz�r, � elvesztette hatalm�t �s sz�m�zt�k.

Napirenden voltak az �sszeesk�v�sek, �rul�sok, sz�m�zet�sek �s gyilkoss�gok, v�g�l 1739-ben a perzsa Nadir sah legy�zte a mogulokat, �s kifosztotta Delhit. Legend�kat mes�lnek a hatalmas zs�km�nyr�l, de a gy�m�nt nem volt k�zte, azt�n egy h�remh�lgy vagy eunuch megs�gta a sahnak, hogy a legy�z�tt mogul a saj�t turb�nj�ban rejtette el. A sah hirtelen egy r�gi hadi szok�sra hivatkozott, �s turb�ncser�t javasolt. A boldogtalan mogul nem tehetett m�st, �tadta a turb�nj�t, benne a k�vel. Ezut�n nevezte el Nadir Koh-I-Noornak, azaz a F�ny Hegy�nek.

T�ny, hogy a k�vetkez� urainak sem hozott szerencs�t. Nadir sahot meg�lt�k, ut�dj�t, Adil sahot b�rt�nben k�nozt�k hal�lra, Ibrahim Afsart lemondatt�k �s meg�lt�k, Sakrukh Afsart lemondatt�k �s megvak�tott�k – r�viden, 16 uralkod� k�z�l ketten haltak meg term�szetes hal�llal; �k „csak” h�bor�ztak, �s nem volt egy nyugodt pillanatuk.

Az 1779-es �v n�gy uralkod�t fogyasztott el, Abu’l Fath K�n mind�ssze k�t h�napig uralkodott – lemondatt�k, megvak�tott�k.

K�zben l�trej�tt a Pandzs�b ter�let�n a szikh birodalom. Randzsit Szingh egym�s ut�n gy�zte le az ellens�geit, �s 1837-ben, a dzsamrudi csata ut�n hatalmas ter�let ura lett. A nevezetes gy�m�ntot Sudzsa Sah Durrani adta �t neki. Ekkor azonban m�r s�lyos beteg volt, �s 1839-ben meg is halt. �ll�t�lag – �s itt nem lehet tudni semmi biztosat – a hal�los �gy�n �gy rendelkezett, hogy a Koh-I-Noor legyen az �r Dzsagann�th orisszai templom��. V�grendelet nem k�sz�lt, nincs magyar�zat arra, mi�rt v�lasztotta volna egy riv�lis vall�s templom�t. A szikhek nem akart�k, hogy a gy�m�nt Puriba ker�lj�n, �s a brit hadsereg, a zavaros helyzetet kihaszn�lva, elfoglalta a szikh birodalmat. 1849-ben a Koh-i-Noor Lord Dalhousie f�korm�nyz� kez�be ker�lt, aki �gy rendelkezett, hogy a halott uralkod� fia, Dalip Szingh szem�lyesen adja �t Vikt�ria kir�lyn�nek, ami 1850. j�lius 3-�n meg is t�rt�nt, a leg�nnep�lyesebb form�ban.

Vikt�ria kir�lyn� hitt a legend�ban: miszerint a Koh-I-Noor csak f�rfiaknak hoz szerencs�tlens�get, ez�rt v�grendelet�ben kik�t�tte, hogy a gy�m�ntot f�rfi uralkod� nem, csakis annak feles�ge �r�k�lheti. Akarat�t tiszteletben tartva a k�vet 1937-ben VI. Gy�rgy kir�ly feles�g�nek (a jelenlegi kir�lyn� anyj�nak, Lady Elizabeth Bowes-Lyonnak) koron�j�ba foglalt�k, ami utolj�ra 2002-ben, az anyakir�lyn� temet�s�n volt l�that�, amikor a kopors� tetej�re tett korona m�ltai keresztj�ben ragyogott.

Maga Erzs�bet kir�lyn� a m�sik, a birodalmi �llami koron�t haszn�lja hivatalos esem�nyeken.

Engem ez a gy�m�nt t�ma teljesen felcsig�zott. Mi k�vetkezik ebb�l? Belemer�ltem nyakig. Mi j�n ezut�n? �jabb �s �jabb gy�m�nt szpes�l�k.

De miel�tt belefogunk a gy�m�ntcsiszol�sba, a tudom�nyos-kifejt�s r�szbe, fogalmazzuk meg a motiv�ci�t: