De Beers Millenium Star

Olyan hib�tlan �s olyan hatalmas gy�m�nt volt, hogy a vil�g szak�rt�i k�z�l egyik sem tudta m�g csak fel�rt�kelni sem. A 80-as �vek elej�n tal�lt�k meg Kong�ban, a De Beers b�ny�j�ban. T�bb, mint h�rom �vig tartott, m�g l�zerek seg�ts�g�vel kicsiszolt�k a k�vet. �gy bontakozott ki az egyedi, bels�leg �s k�ls�leg is a legcsillog�bb, 203 kar�tos (40,6 g) k�rte-csiszol�s� gy�m�nt. Harry Oppenheimer, a gy�m�ntipar nesztora, �gy nyilatkozott a De Beers Millenium Star-r�l: „a legszebb gy�m�nt, amit valaha lehet�s�gem volt l�tni”. A gy�m�ntot a De Beers Millenium Diamond Collection legf�bb darabjak�nt mutatt�k be.

A teljes gy�jtem�ny tov�bbi - hasonl�an egyedi - k�k sz�n� gy�m�ntokat tartalmaz, melyek �sszesen 118 kar�tot nyomnak, valamint k�z�j�k tartozik a 27 kar�tos Heart of Eternity nev� gy�m�nt is.

A gy�jtem�nyt 2000-ben tekinthette meg a nagyk�z�ns�g a London’s Millenium Dome-ban.

Hope

A legh�resebb sz�nes gy�m�nt a 45,52 kar�tos (9 g), k�k sz�n� Hope. Indi�ban tal�lt�k meg, �s onnan 1642-ben hozta el Jean Baptiste Tavernier. 1668-ban nagy haszonnal eladta XIV. Lajos kir�lynak, aki hamarosan t�l is adott rajta, hogy kifizesse fia hatalmas ad�ss�gait. Azut�n Tavernier visszat�rt Indi�ba abban a rem�nyben, hogy visszanyerheti vesztes�g�t, de �let�t vesztette, mikor megt�madta egy falka vadkutya. A kir�ly elnevezte a k�vet a Korona K�k Gy�m�ntj�nak �s a k�vetkez� 118 �vben a francia koron�z�si �kszerek k�z�tt tartott�k, gyakran �thelyezve �kszerb�l �kszerbe. 1792-ben, a francia forradalom alatt a gy�m�ntot ellopt�k. �vekkel k�s�bb Amsterdamban jelent meg, ahol Wilhelm Fals c�g�n�l rendelt�k meg a k� �tcsiszol�s�t. Fals fia ellopta a k�vet, � maga pedig eg�szs�g�gyi probl�m�i, pszichikai kimer�lts�ge �s b�nata miatt meghalt. A fi� hamarosan r�j�tt, hogy milyen k�rokat okozott csal�dj�nak �s ez�rt �ngyilkos lett. 1830-ban a gy�m�nt Henry Hope-hoz, egy gazdag bank�rhoz ker�lt, �s az�ta az � nev�t viseli az el�tkozott dr�gak�. Egyik lesz�rmazottja, Lord Francis Hope csaknem becs�d�lt, h�zass�ga t�nkrement, ami�rt feles�ge a gy�m�ntot hib�ztatta. Az �j vev� a francia br�ker Jacques Colot meg�r�lt �s �ngyilkos lett, a k�vetkez� k�t tulajdonost pedig meggyilkolt�k. A t�r�k szult�n, aki 1908-ban v�s�rolta meg a k�vet 400 000 doll�r�rt, nem sokkal ezut�n lesz�rta a feles�g�t �s �t pedig az 1909-es forradalomban fosztott�k meg hatalm�t�l. Edward McLean-t, aki 1911-ben szerezte meg a balj�s gy�m�ntot, csal�dj�val egy�tt eg�sz �let�ben sajn�latos balesetek �ld�zt�k. Azt mondj�k, hogy az egyetlen m�dja annak, hogy lehet a balszerencs�t hoz� t�rgy erej�b�l kiszabadulni, az annak elaj�nd�koz�sa. Ez�rt is �rdekes, hogy az egyetlen ember, akivel semmi katasztr�fa nem t�rt�nt, mikor megszerezte a Hope gy�m�ntot, az Harry Winston, egy amerikai �kszer�sz. � megv�s�rolta a gy�m�ntot a McLean csal�dt�l �s elaj�nd�kozta a Smithson int�zetnek, ahol m�ig megmaradt, mint egy mineral�giai csoda.

Centenary

1988 j�lius�ban fedezt�k fel a De Beers Premier nev� b�ny�j�ban. Nyers form�j�ban 599,10 kar�tot (119,82 g) nyomott. Gabi Tolkowski csiszol� egy kisebb csapattal csaknem 3 �vig dolgozott rajta, �s v�g�l a vil�g egyik legnagyobb gy�m�ntja lett bel�le. A legmodernebb m�dszerrel megmunk�lt (247 fazettel), kiv�l� min�s�g� �s sz�n�, z�rv�nyokt�l mentes gy�m�nt csiszol�s ut�ni s�lya 273,85 kar�t (54,77 g). A dr�gak�vet 1991 m�jus�t�l a Tower of Londonban �rzik.

Star of South Africa

A 83,5 kar�tos (16,7 g) csiszolatlan gy�m�ntot egy bennsz�l�tt p�sztor tal�lta 1869-ben, Griquatown mellett. E gy�m�nt megtal�l�sa gy�m�ntl�zat ind�tott �s a ter�letet keres�k sz�zezrei �rasztott�k el. A p�sztor a gy�m�ntot egy farmerrel cser�lte el 500 juh�rt, 10 �k�r�rt �s egy l��rt. A brili�ns csepp form�j�ra csiszol�sa ut�n a gy�m�nt 47,69 kar�tot (9,5 g) nyomott �s az �ra az utols� ismert elad�sn�l 225 000 font volt. A jelenlegi t�rol�s helye nem ismert, de id�nk�nt megjelennek f�nyk�pek, melyek bizony�tj�k, hogy tov�bbra is forgalomban van.

Cullinan

1905-ben tal�lt�k a De Beers c�g Premier nev� b�ny�j�ban (D�l-Afrik�ban) a vil�g eddigi legnagyobb gy�m�ntj�t. Nyers �llapot�ban 3 106 kar�tot (621,2 g) nyomott �s a krist�ly m�retei kb. 10 x 6 x 5 cm voltak, mely egy nagyobb grapefruit-hoz hasonl�tott. A gy�m�ntot Cullinnannek nevezt�k el, a b�nya alap�t�ja, Thomas Cullinan tisztelet�re. A csiszolatlan gy�m�ntot Transvaal orsz�g korm�nya v�s�rolta meg, kb. 1 milli� doll�r�rt (ez akkor 1188 kilogramm aranyat �rt) �s VII. Edward angol kir�lynak aj�nd�kozta 1907. november 9-�n a sz�let�snapj�ra. 1908-ban a gy�m�ntb�l 4 nagy �s 5 kisebb brillt gy�rtottak. A megmunk�l�s sor�n k�zel 66% volt a vesztes�g.

Az 530,20 kar�tos (106,04 g) Cullinan I-et elnevezt�k D�l-Afrika nagy csillag�nak. A Cullinan II 317,5 kar�tos (63,5 g). Mindk�t k� az angol koron�z�si �kszerek r�sz�t k�pezi.

Taylor – Burton

Ezt a 69,42 kar�tos (13,9 g) csepp alak� k�vet 1969-ben adt�k el egy aukci�n. Az �j tulajdonosa a New-Yorkb�l sz�rmaz� Cartier lett, aki azonnal saj�t nev�vel keresztelte �jra. Azonban mindj�rt m�snap megvette az amerikai sz�n�sz, Richard Burton a nem kev�sb� h�res feles�g�nek, Elizabeth Taylornak. �gy a gy�m�nt �j neve Taylor-Burton lett. Deb�tje egy j�t�konys�gi b�lon t�rt�nt az �v november�ben, Monacoban, ahol Taylor a nyak�n viselte. 1978-ban az amerikai sz�n�szn� bejelentette, hogy eladni k�v�nja a k�vet �s hogy a p�nz egy r�sz�t egy botswanai k�rh�z �p�t�s�re aj�nlja. A potenci�lis vev�nek csak a gy�m�nt megn�z�s��rt 2500 doll�rt kellett kifizetnie, v�g�l 1979 j�lius�ban adt�k el 3 milli� doll�r�rt. Az utols� h�r a k�r�l Sza�d-Ar�bi�b�l sz�rmazik.

De Beers Diamond

1888-ban, nem sokkal a De Beers Corporation alap�t�sa ut�n, m�r j�tt is az els� nagy felfedez�s. A 428,5 kar�tos (85,7 g) k� s�t�t s�rga sz�n� volt. K�zvetlen�l a csiszol�s ut�n, 1889-ben a De Beers t�rsas�g be is mutatta a p�rizsi vil�gki�ll�t�son. Az elb�v�lt t�meg �z�nl�tt, hogy megpillanthassa a 228,5 kar�tos (45,7 g) remekm�vet, az abban az id�ben a legnagyobbnak sz�m�t�, csiszolt gy�m�ntot a vil�gon. Annak ellen�re, hogy az�ta m�g sok gy�ny�r� k�vet tal�ltak, a De Beers Diamond tov�bbra is a vil�g negyedik legnagyobb csiszolt gy�m�ntja

Brahma szeme, avagy a legend�s Orlov gy�m�nt

A 250 kar�tos (50 g) dr�gak� szint�n Indi�b�l sz�rmazik, a legenda szerint eredetileg egy indiai szent�ly k�zel�ben l�v� hindu b�lv�ny szobor szeme volt, amit egy szerzetes lopott el �vekkel ezel�tt. A sors, �s az istenek ez�rt �tokkal s�jtott�k a k�vet, a k�s�bbi �vek folyam�n tulajdonosai sorra �ngyilkosok lettek. A gy�m�ntr�l sz�mos mendemonda kering, a t�rt�net szerint, 1772-ben Nagy Katalin sz�m�ra v�s�rolta meg Grigor�j Orlov, a c�rn� kegyence, a k�vet a koron�j�ba foglaltatta, �m hamarosan ki�br�ndult szerelm�b�l. Az ezut�n k�vetkez� t�rt�net n�mileg zavaros, a t�rt�nelem �s a legend�k hom�ly�ba burkol�zik. �ll�t�lag a k�vet 1920-ban kimenek�tett�k Szentp�terv�rr�l, 1932-ben pedig az Egyes�lt �llamokba import�lt�k. Nem sokkal ezut�n az import�r leugrott egy manhattani felh�karcol� egyik fels� emelet�r�l. Nadia Orlov, �s Leonila Galitsine-Bariatinsky orosz hercegn�k, akik szint�n birtokolt�k az �kszert, ugyan�gy a m�lybe vetett�k magukat, a k�t esetet pedig csup�n hetek v�lasztott�k el egym�st�l. Egyesek szerint, az Orlov gy�m�ntot k�s�bb h�rom darabra v�gt�k, hogy megt�rj�n az �tok, m�sok azt �ll�tj�k, jelenleg is a Moszkv�ban tal�lhat� az orosz nemzeti kincs f�ltett darabjak�nt, a k�tked�k pedig meg vannak r�la gy�z�dve, hogy az itt tal�lhat� k� m�r csak j�l siker�lt m�solat, �s hogy jelenleg hol van az el�tkozott gy�m�nt, azt senki nem tudja biztosan.